A hígtrágyák általában értékes tápelemeket tartalmaznak, ezért szakszerű és környezetkímélő felhasználásuk tápanyag-gazdálkodási és környezetvédelmi szempontból egyaránt fontos. A hígtrágya összetevői minden esetben meghaladják azt az értéket, amelynél még megengedhető lenne a felszíni vizekbe juttatása, ezért az élő vizektől távol kell tartani. Ártalmatlanítása a kommunális szennyvizek tisztítására kidolgozott módszerekkel nem lehetséges, ezért ellenőrzött felhasználása, vagyis a talajba juttatása szükségszerű, valamint a legkörnyezetkímélőbb kezelési-felhasználási mód. Hígtrágya az almozás nélküli állattartás folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletből, elcsurgó ivóvízből és technológiai vízből áll és kizárólag hidraulikusan szállítható. Termőföldön történő felhasználás szempontjából a hígtrágyával azonos elbírálás alá esik az almozásos állattartásnál keletkező, az állati bélsárnak és vizeletnek, valamint a csurgalék és technológiai víznek az alomanyagok által fel nem vett folyékony halmazállapotú része, a trágyalé is.
A hígtrágya az almozás nélküli tartástechnológiájú szarvasmarha-, ill. sertéstartásban, ritkábban baromfitartásban keletkezõ szervestrágya. Általában 10-30 százalék közötti szárazanyag-tartalommal rendelkezik, nagyobb részét úgynevezett hordozóanyaga, a trágya eltávolítására felhasznált víz alkotja. Ebben széles mérettartományban oszlanak el a bélsárból és vizeletbõl származó különbözõ szerves és szervetlen anyagok.
Bélsár- és vizelettartalmából kifolyólag számos növényi tápelemet tartalmaz, melyek közül mind mennyiségében, mind pedig minõségében kiemelkedik a nitrogén. Egyrészt ezt a tápelemet tartalmazza legnagyobb mennyiségben, másrészt e tekintetében a hígtrágya ásványi trágyának is tekinthetõ, hiszen az eredetileg szerves formában, karbamid vegyületekben jelenlévõ nitrogén a tárolás folyamán lejátszódó mikrobiológiai folyamatok következtében ammóniává alakul. Az ammóniát ionos formában, ammóniumként közvetlenül is képes felvenni a növény, ill. a talajban viszonylag gyorsan nitráttá tud alakulni. Ez jelentõs elõnye a hígtrágyának a többi szervestrágyával szemben, hiszen azokban a nitrogén meghatározó része, akárcsak a többi tápelem szerves formában van a talajba juttatáskor és csak fokozatosan ásványosodik, nem tartalmaznak tehát kellõen nagy mennyiségben a növény számára közvetlenül hasznosítható tápelemeket. A hígtrágya tápelemtartalma ezzel szemben rögtön felvehetõ, de emellett rendelkezik a szervestrágyák klasszikusan legfontosabb tulajdonságával is, nevezetesen szerves anyagot tartalmaz, mely közvetett formában jelentékeny mértékben növeli a talajtermékenységet. A nitrogén mellett foszfor, kálium, magnézium és mikroelemek is elõfordulnak benne, de akár nagyságrendekkel kisebb mennyiségben.
Tapasztalatok egyértelmûen pozitívok, a hígtrágyázott területek az ilyen szempontból kezeletlenekhez képest mintegy 30 százalékos termésnövekedést mutattak. Ebben az összefüggésben nem hagyható figyelmen kívül, hogy a hígtrágya magas víztartalma – különösen csapadékmentes idõjárás esetén – jelentõs mértékben növeli a tápanyag-hasznosulást, hiszen vízben oldott formában vannak benne a tápelemek, a növény pedig a talajoldatból szintén vízben oldott formában veszi fel a tápelemeket, továbbá a hígtrágya víztartalma plusz nedvesség bevitelét is jelenti.
Bóly Zrt. növénytermesztési ágzata
Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása
Hazánkban jelenleg évente több ezer tonna szennyvíziszap szárazanyag képződik. Sokak szerint a szennyvíziszap hasznosításra váró nyersanyag, illetve energiatermelés forrásául szolgáló alapanyag. A szennyvíziszapok felhasználásának egyik járható útja a mezőgazdaságban történő felhasználás. A szennyvíziszap ugyanis alkalmas az egyre kevesebb mennyiségben keletkező állati eredetű trágyák helyett tápanyagforrásként való hasznosításra.
A földtulajdonosoknak és földhasználóknak jelentős költségcsökkentő módszer a talaj tápanyag utánpótlására a szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása. Ez az anyag az istállótrágyához hasonlóan fejti ki hatását. Több előnye is van a használatának; magas a szervesanyag- tartalma, mely humusszá alakulva értékes növényi tápanyag, nem szárítja a talajt, nitrogéntartalma jól hasznosul összetétele igen kedvező szántóföldi hasznosításra. Kijuttatása könnyen, többféle megoldással megoldható és ingyenesen vagy önköltségi áron áll rendelkezésre.
